2007. június 28., csütörtök

Míg a halál el nem választ




Tobias Wong eljegyzési gyűrűjei felettébb bizarr funkcióval is bírnak: a foglalatba fordítva elhelyezett gyémántok olyan élesek, hogy bármikor megvághatunk vele valakit, esetleg üzeneteket is karcolhatunk üvegbe, vagy más egyéb felületbe, ha nincs nálunk íróeszköz. A gyémántok élességét bizonyítja, hogy nem csak a bőr felületét képesek megsebezni, de akár csontig is hatolhatnak egy erősebb ütés vagy vágás esetén.
Elsősorban a fekete humort és elvetemült (már-már morbid) szenvedélyt előnyben részesítő pároknak ajánlom, akik halálosan megbíznak egymásban. Tényleg.

Forrás: Yanko Design



2007. június 25., hétfő

Best Of Diploma 2007




Június 26-a és július 14-e között lesz látható a Magyar Képzőművészeti Egyetem friss diplomásainak válogatott kiállítása.
A megmozduláson a legjobb munkák kapnak szerepet. A kiállítás megtekinthető az MKE főépületében (Andrássy út 69-71.), a Barcsay teremben. Megnyitó június 26-án este 18:00-kor.

Kiállításra került művek (klikk a diplomázók nevére)



2007. június 22., péntek

Samsonite Black Label



A minap utazótáskák után kutatva találtam rá ezekre a csodákra. Egyik kedvenc divattervezőm, Alexander McQueen adott olyan külsőt a már jól bevált guruló bőröndöknek, ami egyszerre gyönyörködtet és megborzongat.
McQueen a Samsonite felkérésére tervezte meg a "Samsonite Black Label" néven futó sorozat néhány darabját, mely egyaránt tartalmaz női és férfi utazótáskákat is.

Maguk a táskák fekete és fehér színben kaphatók. A krokodilbőrt és emberi mellkast (akik ismernek, jól tudják, miért is kaptam fel erre a fejem) imitáló minták tökéletesen beleillenek a tervező repertoárjába: hűvös elegancia és a figyelemfelkeltést előidéző formai megoldások jellemzik a teljes kollekciót.

A hivatalos honlapon kézitáskákat és további kiegészítőket is találunk, melyek szintén utazásunkat tehetik divatosabbá, elegánsabbá. Ugyanitt pontos paraméterek, árak és további képek.



2007. június 21., csütörtök

Cipő-sütemények



Receptet sajnos nem találtam, de ilyet kérek. Sokat.



Helmut Newton



"Mindig nőket, gazdag nőket. A felső tízezret fotózom, mert ezt a világot ismerem. Mikor megkérdezik tőlem, hogy az érem másik oldalát miért nem mutatom be, válaszom az, hogy a másik oldalt nem ismerem, és vannak a másik oldalra specializálódott fotósok, akik azt csodálatosan be is mutatják."
/Helmut Newton/




Az idő múlásával érzem egyre inkább azt, mekkora mázlim volt, hogy 2002-ben el tudtam csípni Helmut Newton (1920-2004) "Sex And Landscapes" című kiállítását, még a régi Ludwig Múzeumban, fönt a Várban.
Körülbelül akkoriban ismerkedtem meg tüzetesebben a munkáival. Divatfotós, a legjobbak közül. Több évtizedes munkái a mai napig aktuálisak, semmit nem veszítettek erejükből. És nem is fognak.

Helmut Newton 1920-ban született Berlinben, 80 éves koráig aktívan dolgozott a világ szinte összes jelentős divatnagyvárosában. Egészen fiatal korától kezdve foglalkozott a fotóval, technikai tudását a legmagasabb szintre emelte. Hamar a felső tízezer fotósa lett, olyan magazinoknak dolgozott, mint pl. a Vogue, a Stern, az Elle, és persze a Playboy. De nem egyszer fordult elő, hogy kezdő magazinoknak, ahol nem tudták volna megfizetni, ingyen vállalta a fotózást.

Newton nagyon jól mozgott abban a közegben, melynek társadalmi viszonyait olyan zseniálisan meg tudta ragadni. Apró gesztusokból, mozdulatokból, vagy csupán egy helyszínből képes volt a legjobbat kihozni. A leghíresebbekről készített portrékat, nőalakjai szimbólumokká, idolokká váltak. Egész életművében talán a divatfotók és az aktok kapják a legtöbb figyelmet, nem véletlenül. A nőalakokra visszatérve: Newton irtózik a szentimentalizmustól. Hiába teszi ezeket az elérhetetlennek tűnő próbababákat néha megalázó, közönségesnek tűnő, provokatív szituációkba, ízig-vérig megmaradnak olyannak, amilyenek: függetlenek, erősek, magabiztosak, NŐ-k, és valójában rettenetesen ridegek. Persze a feministák nagy kedvence lett (ráadásul magát is annak tartotta).
Szerintem nincs is olyan nő, aki titkon ne akart volna valaha is a kamerája elé állni. És valószínűleg többen gondolták azt, hogy igazán nővé csak Helmut Newton teheti őket. Szerintem rosszul, bár ebben lehet valami. Valljuk be, azért értett hozzá.

Ja, és még valami. Nem én lennék, ha meg sem említeném a tűsarok fontosságát: Newtonnál a tűsarkú cipő öltöztet, aktjain gyakran csak egy mutatós (és persze drága) modell látható. De ha már itt tartunk, kedvenc fotósom feleségével saját magát is lefotóztatta tűsarkúban. Nos, igen.



Nagyon nehéz volt, szinte képtelenség képeket kiválasztani, nem is a legjobbakat tettem ide. Meg hát mindenki döntse el maga, mennyire képes befogadni és átélni ezeket a témákat, élethelyzeteket és amúgy zseniális fotóművészeti alkotásokat.

Galéria, de szerintem mindenki jobban jár, ha maga néz utána a fotóknak.



City Lodge, Berlin



Berlin szívében található a német Lars Stroschen eme agymenése, azaz a City Lodge. Stroschen Propeller Island néven már készített audio-vizuális munkákat, de kétségkívül ez a megmozdulása eddig a legsikeresebb.
És ez nem csupán egy divatos hotel, sokkal több annál: itt mindenki megtalálhatja a saját ízlésének megfelelő, teljesen formabontó, eszméletlen ötletekkel megspékelt szobáját - egy saját kis világot, ahová nem juthat el minden nap. Vagy inkább este.



A Propeller Island City Lodge-ban több, mint 40 különleges szoba található. Van játékszobára emlékeztető, tükrökkel kirakott, fejtetőre állított, de dönthetünk a Nagyi ágya, vagy inkább egy koporsó között is.
Maguk a szobák gondosan, precízen kidolgozott ötletekkel, "trükkökkel" (pl. a "repülő" ágy esetében) dekoráltak - és hiába tűnik pusztán dekorációnak az egész, funkcióját tökéletesen betölti minden egyes helyiség. Picit azért olyan érzése lehet néha az embernek, mint egy elvarázsolt kastélyban.



A szobák ára viszonylag magas, de minden bizonnyal megéri eltölteni itt 1-2 alkalmat. A hivatalos honlapon bővebb információt kapunk magáról az ötlet indulásáról és kiagyalójáról, árakról, szobafoglalásról, és természetesen magukról a szobákról is.
Szóval ha nem aludtatok még koporsókban Berlinben...

Propeller Island - hivatalos weboldal

(A tippért ezer köszönet d4m4g3-nek.)



2007. június 20., szerda

Új generációs dezodorok



Alok Chandel indiai formatervező 2005-ös kreálmányai ezek a dezodorcsomagolások. Az ötletet az egyszerűség, egyediség és könnyen használhatóság szülte, s elsősorban olyan termékek számára készültek, mint például az Axe és a Dove.



A többnyire korong alakú dezodorok két részből állnak: az egyik részben maga a szórófej, a másikban pedig a cserélhető (!) patron található. A vásárlók több forma közül választhatnak. Van kisebb, nagyobb, sportosabb, illetve elegánsabb kiszerelés.
A csomagolás természetesen környezetbarát és újrahasznosítható anyagokból készült.


A tervező hivatalos weboldala

Alok Chandel @ coroflot.com



Depresszív esztétikum



Talán egyetlen figuratív festő sem hatott rám annyira, mint Duliskovich Bazil.
Munkáival későn, 2004-ben találkoztam először, mégpedig az "Ex Libris D'un Peintre" kiállításon, melyen könyveken tálalt markáns, egyéni művészete szerelem volt első látásra.
A kiállítási anyag egy részén maga a figuralitás háttérbe szorul, a különbözö anyagok, rétegek kapnak főszerepet, a kollázs-technika egy új szintre kerül. A munkák java gyönyörűen megmunkált, üvegből és fából készült dobozokban rejtőzik, s ez is hozzájárul az előadásmód eredetiségéhez - már-már antik dísztárgyakká válnak. Szellemesség, egyéniség árad belőlük.






Bizonyos depresszivitás a figurális(abb) festészetében is fellelhető.
Duliskovich Bazil eddigi életművén jól látható, hogy mennyire elhatárolódik az aktuális képzőművészeti trendektől, karakteressége azonnal felismerhetővé teszi munkáit. Újabb festményein egy másik nagy kedvencem, Francis Bacon hatása is érezhető - mindketten zseniálisan képesek a torzított, néhol teljesen személytelen emberi test hatásos megjelenítésére.

Munkái nagy része az ellentéteken alapszik, a felületek játékossága minden egyes alkalommal szembetűnő - a nem éppen vidám festmények, kollázsok is frissé válnak.



Nem vagyok művészettörténész, sem műkritikus, de elfogultság nélkül sorolom Duliskovich Bazilt a legfontosabb és legnagyobb hatású Magyarországon dolgozó kortárs képzőművészek közé. Érdemes egy kis időt szánni a honlapján megtekinthető galériákra, cikkekre.

Duliskovich Bazil hivatalos weboldala



2007. június 19., kedd

Konyha a jövőből




Igen, jól látod, az ott egy konyha. De még milyen!
Ez nem más, mint az úgynevezett Sheer Kitchen, egy gömb formájú, (majdnem) teljesen felszerelt konyhaberendezés. Az alsó részben dupla mosogató, kerámia főzőlap, grillsütő, valamint egy szemétgyűjtő és egy alumínium asztal is található. A felső rész üvegből készült, s egy plafonra rögzíthető teleszkóppal nyitható, illetve zárható a buborék. Az olasz tervezésű berendezés átmérője mindössze 148 centiméter, s kiegészítésként kapunk hozzá sütőt és egy hűtőszekrényt is.
Azért ez nem a konyhában pacsmagolni imádó konyhatündéreknek való. Remekül néz ki, de...

Sheer Kitchen @ Mocoloco



Apró drágaság luxuskockáknak (is)



Ezeknek a kis Swarovski kristályokkal megpakolt USB meghajtóknak képtelen vagyok ellenállni. A luxusbizsuiról elhíresült cég a Philips-szel karöltve vágott bele az 1 GB-os, nyakékként is funkcionáló ékszerek (mert hát inkább azok, mint holmi adattároló eszközök) gyártásának. A szív és lakat formájú meghajtók bárki számára hozzáférhetőek, kb. 40.000 forintos áron.

Augusztusban lesz a névnapom...


Forrás: pdamania.hu



Lottie



Lottie hamar belopta magát a szívembe: nagy rajongója lettem a New York-i sminkmesternek, aki elképesztő módon ötvözi az extrém és elegáns ötleteket. Nem esik túlzásokba, a sminkekhez felhasznált színek és kiegészítők nem válnak taszítóvá, még akkor sem, ha jelenlétük néhol indokolatlannak tűnik. Stílusa visszanyúl a 80-as évek post punk, illetve újromantikus formai és színvilágához is. Munkája javarészt ellentétekre, valamint az ellentétek harmóniájára alapszik. Lottie többször dolgozott már hírességekkel, zenészekkel, s kreálmányai olyan neves magazinokban jelentek meg, mint például a Victim, az Oyster, vagy a Flaunt.

Galéria1 @ The Blitz Kids

Galéria2 @ The Blitz Kids

Lottie @ MySpace



2007. június 18., hétfő

Nam June Paik: "Om-Mah"






Nam June Paik (1932 - 2006) utolsó munkája az "Om-Mah" (Mother - Anya), mely nem más, mint a megújulásba vetett hit és remény. A tradicionális koreai ruhán keresztül monitort látunk, amin gyerekek táncolnak és játszanak. Körvonalaik elmosódnak, foltokat látunk csupán; absztrakt formákká, felismerhetetlen tájképekké válnak. Ez a változás, a - nem csak technikai - fejlődés, az idő múlásának tükre. Paik munkája erőteljes, költői lenyomata a szülőföldjével, Koreával való kapcsolatának.


Fluxus Portal

THE DOSE, issue #0: In memoriam Nam June Paik - Fluxus.Video.Art



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...